Határtalanul!
A két iskola először 2010 júniusában működött együtt a Határtalanul! programban. A „Kultúrtörténeti kirándulás Erdélyben műszaki szemüvegen keresztül” című projekt során az Eötvös csoportja látogatott el székelyföldi partnerhez, a magyarországi kirándulás akkor még nem szerepelt a pályázatban.
A 2016-os, „Barangolás Erdélyben és Somogyországban” című projektben már két kirándulás szerepelt, hasonlóan az ideihez.
Határtalanul!
A két iskola először 2010 júniusában működött együtt a Határtalanul! programban. A „Kultúrtörténeti kirándulás Erdélyben műszaki szemüvegen keresztül” című projekt során az Eötvös csoportja látogatott el székelyföldi partnerhez, a magyarországi kirándulás akkor még nem szerepelt a pályázatban.
A 2016-os, „Barangolás Erdélyben és Somogyországban” című projektben már két kirándulás szerepelt, hasonlóan az ideihez.
Székely Károly Szakközépiskola, Csíkszereda
Iskolatörténet
A csíkszeredai Székely Károly Szakközépiskola és Szakmunkásképző jogutódja az 1948-ban Gyímesfelsőlokon létesített vasúti iskolának. Az épületegyüttest, amelyben létrejött az iskola, eredetileg kaszárnyának építették. Az iskola 1948-ban kezdte el működését vasúti szakmunkásokat képezve.
Alapításkor a gyímesfelsőloki iskola a Gheorghe Gheorghiu- Dej Vasúti Iskolaközpont nevet viselte.
1978-ban az iskola javait átadták a Gépipari Minisztériumnak, megváltoztatva az iskola nevét is -Gyímesfelsőloki Szakiskolaközpont. A Csíkszeredai Traktorgyár munkaerő képzése érdekében 1978-ban a Gépipari Minisztérium jóváhagyta a Csíkszeredai Traktorgyári Iskolaközpont építését, elindítva ezzel a gyímesfelsőloki iskola Csíkszeredába való áthelyezését.
1980 és 1982 között, a felmerülő műszaki problémák miatt, az iskola párhuzamosan működött Csíkszeredában és Gyímesfelsőlokon.
A 4-es számú Gépipari Iskolaközpont 1983-ban kezdte el működését önálló csíkszeredai tanítási intézményként.
1990-ben a Hargita Megyei Tanfelügyelőség az akkori 4-es számú Gépipari Iskolaközpont és a 3-as számú Könnyűipari Iskolaközpont összevonásáról döntött. Az eredeti mechanika, elektrotechnika és könnyűipari szakképzési területek egy iskolába tömörítése indokolttá tette a névváltoztatás igénylését.
Az 1990-1995-ös tanévvel kezdődően az intézmény a Székely Károly Szakközépiskola és Szakmunkásképző nevet viseli.
Kaposvári SZC Eötvös Loránd Műszaki Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma
Iskolatörténet
Az iskola elődje 1962-ben jött létre, Kaposvári Általános Gépipari Technikum néven.
Indulása óta a régió igényeit szolgálta, ennek megfelelően változott mind a szakmák köre, mind a képzés szerkezete. Ekkor a Kohó- és Gépipari Minisztérium kiváló felszereltséget biztosított, ennek következtében az itt végzettek tucatnyi munkahely közül válogathattak. A végzett technikusok az ipari üzemekben művezetők, termelésirányítók lettek, kb. 35%-uk pedig a felsőoktatásban tanult tovább.
A 70-es években a technikusképzési rendszer eltörlésével és a szakmunkás képzési célú szakközépiskolai modell bevezetésével csökkentek a szakmai követelmények, de a 80-as évek közepén nagyrészt visszaállt a korábbi rendszer.
A rendszerváltozáskor az ipar összeomlásával a hagyományos szakmák iránti kereslet erősen visszaesett. Emiatt struktúra-és profilváltásra volt szükség a szakoktatásban. Ezekben az években sikerült elindítani az informatikai szakmacsoportot. Az 1991/92- es tanévben induló világbanki program segítségével pedig korszerű eszközökhöz jutott az iskola.
Gimnáziumi tagozatként elindult a közbiztonsági fakultáció, amely a mai napig a legjobb képességű diákokat gyűjti. Ma már szakközépiskolai keretek között zajlik ez a képzés.
2007-ben az Eötvös Loránd Műszaki Középiskola és Kollégium, valamint a Rippl-Rónai József Közlekedési Szakképző Iskola és Kollégium összevonásával létrejön az Eötvös Loránd Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium.
Innentől jelent meg a szakközépiskolában a közlekedési és az elektronikai szakmacsoport, illetve jelentőssé váltak a szakiskolai gépész, közlekedési és elektronikai képzések.
Elindult az érettségire épülő felnőttképzés, illetve a gépész és informatika szakmákban nyelvi előkészítő évfolyamok indultak.
Az utóbbi években került be új képzésként a sport és a honvédelmi fakultációs szakgimnáziumi osztály, legújabban pedig a távközlés szakmacsoport.
Célszerűség, beiskolázás
Földrajzilag és gazdaságilag determinált régiónkban nagyon erős a hagyományok tisztelete és ápolása. 1989 előtt a legfontosabb iskolai funkció a munkaerőképzés volt, ezért az elmúlt huszonöt évben igyekeztek szociális és kulturális hagyományokat teremteni.
Az iskolában létező két tanítási forma – szakközépiskola és szakmunkásképző – lényegi különbsége is ezeket a célokat szolgálja:
-
a szakközépiskolai oktatás alapját a közismereti tárgyak képezik, a műszaki ismeretek arra hivatottak, hogy interdiszciplináris jelleggel ezeket érthetővé, alkalmazhatóvá tegyék és összefüggéseket teremtsenek az egyes tantárgyak között
-
a szakmunkásképzésnél az oktatás alapját a szakismeretek elsajátítása és alkalmazása jelenti, amelyhez érdemben járulnak hozzá a közismereti tárgyak
A szakcsoportok évi megállapítása a beiskolázási terv keretén belül, az iskola tevékenységrendszerének megszervezése és a konkrét nevelési-oktatási módszerek kialakítása jelentős változáson, módosításon ment át az utóbbi huszonöt év alatt.
A változó gazdasági körülmények között az egyes, hagyományos szakcsoportok mellett új, elsősorban a szolgáltatást biztosító szakirányokat határoztak meg. A gyakorlati oktatás és részben a munkahelyeket biztosító ipari egységek hosszabb időre nem garantálnak biztonságot az egyes szakmák folyamatos beiskolázását illetően. A beiskolázási terv összeállításakor az ipari egységek ajánlatát, az általános iskolák végzős diákjainak opcióját, valamint az intézmény személyi és anyagi adottságait vették figyelembe.
Az elmúlt huszonöt esztendő beigazolta, hogy mindkét iskolaformában – szakközépiskola és szakmunkásképző – a szolgáltatásokat biztosító szakmákra van igény, mind a szülő, mind a gazdasági egységek megfogalmazásában. Az ismeretszerzés és a képességfejlesztés kiteljesedése érdekében szükségessé vált a gazdasági egységekkel való szakmai együttműködés. Ennek eredményeképpen minőségi oktatást nyújthatnak diákjaiknak és megteremtették annak lehetőségét, hogy iskola végeztével diákjaik munkahelyhez jussanak. Törekvéseik oda vezettek, hogy kellő információk birtokában a diákok nemcsak szakmai megfontolásból választják ezt az iskolát, hanem az intézmény egész pedagógiai légkörének hatására.
Az utóbbi huszonöt évben a szakmai oktatás mellett az iskola funkcióinak új hierarchizálására került sor, amelynek következtében fontossá vált az értékek gondozása, a személyiségfejlesztés és a képességek kimunkálása is. 1990 után az intézményben a belső struktúra módosítására, új szakcsoportok beindítására, a számítástechnikai oktatás megalapozására, a tehetségek rendszeres és következetes gondozására, valamint a pedagógusok helyi továbbképzésére és a belső munkahelyi tanfolyamok megszervezésére került sor.
A tárgyi feltételek feljavítása és fejlesztése is nagymértékben hozzájárult az iskola új arculatának megteremtéséhez.
Felülvizsgálták az általános iskolákkal való információcsere fejlesztését, átszervezték a szakképzést biztosító gazdasági egységekkel való együttműködést, megszervezték a szülőkkel tartott kapcsolatukat.
Körvonalazták az intézményben működő két iskolaforma (szakközépiskola és szakmunkásképző) lényegi különbségét.
A képességek fejlesztése és az oktatás minőségi javítása érdekében alternatív tevékenységeket honosítottak meg. Köri tevékenységek illetve osztályfőnöki órák módszerében alkalmazást nyert a vállalkozási és a kommunikációs gyakorlatok bevezetése. Mindezek az alkotó, gyakorlati képességek fejlesztését segítik elő. A tanulásmódszertan, mint önálló tevékenységi forma, az ismeretek könnyebb elsajátítását és rögzítését segítették elő.
A hagyományok ápolása rendszeres, következetes és tartalmas módon került gondozás alá a helytörténeti-néprajzi tevékenységek keretei között.
A tehetséggondozásban a műszaki munkaközösség tagjai 1993-2005 között évente megszervezték a házi szakmai versenyeket. A verseny lényege a közösség által meghirdetett szakmai témák kidolgozása, a munkálatok elvégzése, majd ezek bemutatása a diáktársak és tanáraik előtt. Az ilyen jellegű rendezvények felszínre hozták a diákok alkotóképességét, és a jelenlét is nagyobb volt, mint a hagyományos versenyek esetében.
Az iskola jelene
Jelenleg 28 szakgimnáziumi, 12 szakközépiskolai és 7 technikusi osztály tartozik az iskolához.
Szakgimnáziumi képzés
A szakgimnáziumnak (előtte szakközépiskolának) szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. A szakgimnáziumban folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai előkészítő oktatás szerves egységet alkot. Az iskola a szakmai előkészítő ismereteket központi program, kerettanterv és az érettségi vizsga vizsgatárgyainak követelményei alapján építi be a helyi tantervébe.
Érettségit követően a tanulóknak biztosítva van minden szakmacsoportban, hogy helyben folytathatja a szakmai képzését. Minden szakmacsoporthoz tartózik kimeneti lehetőség, azaz legalább egy szakma tanulását tudjuk biztosítani az ágazatra előírt érettségi letétele után.
Szakgimnáziumi képzések: elektronika, közlekedés, távközlés, közszolgálat, honvédelem szakmacsoportban 4 évfolyamon, gépészet és informatika szakmacsoportban nyelvi előkészítővel 5 évfolyamon. Egy osztály indul a szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezőknek, két év alatt megszerezhető érettségivel.
Szakközépiskolai képzés
A szakközépiskolában folyó szakképzés célja olyan általánosan művelt korszerű szakelméleti és gyakorlati felkészültségű szakemberek képzése, akik képesek ellátni a szakképesítés munkaterületének megfelelő munkaköröket, foglalkozásokat. Ezen belül:
- nyújtson a tanulóknak korszerű szakmai műveltséget, általános és speciális szaktudást a szakma műveléséhez
- fejlesszen ki a tanulókban olyan szakmai tudást, melynek birtokában képesek szakterületükön a technológiai fejlődésből adódó növekvő szakmai követelményeknek megfelelni
- neveljen szakmaszeretetre, fegyelmezett, szakszerű, önálló munkavégzésre, felelősség-tudatra és – vállalásra
- fejlessze a tanulók esztétikai érzékét és a folyamatos önművelődés igényét
A 3 éves szakiskolai képzésben tanulóink a következő szakmákban szerezhetnek bizonyítványt: villanyszerelő, karosszérialakatos, járműfényező, ipari gépész, hegesztő és gépi forgácsoló.
Két éves szakmai képzés
Az egyes szakmák központi programjainak készítésekor figyelmet fordítottak arra, hogy lehetőség legyen két év alatt elvégezni beszámítással a képzést. Az iskolavezetés fontosnak tarja, hogy a helyi ipartelepítés, beruházások támogatásához rugalmasan alkalmazkodó szakképzéssel segítsük elő ezek megvalósítását.
Az iskola segíteni szeretne továbbá mindazon fiatalok szakmai képzésében, akik a már meglevő szakmájuk mellé szeretnének egy másik szakmát is elsajátítani. Továbbá azoknak a tanulóknak, akik gimnáziumban érettségiztek vagy olyan szakközépiskolába jártak, ahol nem tudták realizálni az ágazatra előírt szakmai érettségit. Az itt tanuló fiataloknak közismereti tantárgyat nem kell tanulniuk, mert beszámíthatók az előző szakmájuk során megszerzett ismeretek, illetve az érettségi közismereti tantárgyai. Ilyen a szerszámkészítő szakma.
Érettségi vizsgával rendelkezőknek két éves képzések: gépgyártástechnológiai technikus, elektronikai technikus, autószerelő, autóelektronikai műszerész, szerszámkészítő, sportedző.
Az intézmény 3 telephellyel rendelkezik: szakközépiskolai képzések helyszíne, szakképzések helyszíne és kollégium.
Pályaorientáció
A Székely Károly Szakközépiskola sokrétű pályaorientációs törekvései közül említést érdemelnek a rendszeresen végzett tájékoztatók, a szakemberekkel való találkozások, tanulmányi kirándulások, a brassói Transilvania, valamint a marosvásárhelyi Sapientia Tudományegyetemek által szervezett nyílt napokon való aktív részvétel, cégek termelési vonalaival való ismerkedés, valamint az évente elvégzett továbbtanulási adatfelvétel.
Az iskola kapcsolatrendszerében kiemelt szerepet foglalnak el a testvériskolák.
A HATÁRTALANUL! programnak köszönhetően 2011-ben két magyarországi
csoport látogatott Csíkszeredára: a kaposvári Eötvös Loránd Műszaki Szakközépiskola Szakiskola és Kollégiuma, valamint a Seregélyesi Eötvös József Szakképző Iskola és Kollégium.
A két tanulmányút a diák mobilitáson túlmenően szakmai tapasztalatokhoz segítette a programban résztvevő tanulókat. A változatos program ugyanakkor lehetővé tette a határon túli magyarság életének megismerését is.
A vendégdiákok szakközépiskolákat, cégeket látogattak meg, szakemberek előadását hallgatták meg, és megismerkedtek intézményünk szakoktatási rendszerével.
Jelenleg az iskolában oktatott szakok:
Líceum: Számítástechnika, Autóvillamosság, Média
Szakiskola: Autószerelő, Karosszérialakatos-festő, Lakatos, Hálózati villanyszerelő, Esztergályos, Hegesztő
ÖSSZEFOGLALÁS
A két város a rendszerváltozás után hasonló gondokkal küzdött. Az ipar összeomlása és a hagyományos mesterségek eltűnése magával hozta a szakképzés átalakítását is.
Mindkét iskolában folyik képzés az alábbi szakmákban:
Szakközépiskolában informatika, szakiskolában villanyszerelő, karosszérialakatos, hegesztő. Az elnevezések a két ország szakmai sajátosságai miatt eltérőek lehetnek.
A felszereltség tekintetében a kaposvári intézmény jár előbbre, elsősorban a pályázatok által nyújtott támogatások miatt. A hátteret természetesen befolyásolja a két ország gazdasági helyzete, ebben is a magyarországi iskola élvez előnyt.